LánggátlókA második legnagyobb gumi- és műanyag-adalékanyagok
Lángállóegy segédanyag, amelyet az anyagok meggyulladásának megakadályozására és a tűz terjedésének gátlására használnak. Főleg polimer anyagokban használják. A szintetikus anyagok széles körű alkalmazásával és a tűzvédelmi szabványok fokozatos javulásával a lánggátlókat széles körben használják műanyagokban, gumiban, bevonatokban stb. A FR-ben található főbb hasznos kémiai elemek szerint három kategóriába sorolhatók: szervetlen lánggátlók, szerves halogénezett lánggátlók és szerves foszfor tartalmú lánggátlók.
Szervetlen égésgátlókfizikailag működik, ami alacsony hatásfokkal és nagy mennyiségű adalékanyaggal jár. Bizonyos hatással van az anyagok teljesítményére. Alacsony ára miatt azonban felhasználható alacsony teljesítménykövetelményekkel rendelkező, alsó kategóriás termékekben, például PE, PVC műanyagokban stb. Vegyük például az alumínium-hidroxidot (ATH). 200 ℃-ra való hevítés után dehidratálódik és bomlik. A bomlási folyamat elnyeli a hőt és a víz elpárolgását, így gátolja az anyag hőmérséklet-emelkedését, csökkenti az anyag felületének hőmérsékletét, lelassítja a termikus krakkolási reakció sebességét. Ugyanakkor a vízgőz hígíthatja az oxigénkoncentrációt és megakadályozhatja az égést. A bomlás során keletkező alumínium-oxid az anyag felületéhez tapad, ami tovább gátolhatja a tűz terjedését.
Szerves halogén égésgátlókfőként kémiai úton készülnek. Hatékonyságuk magas, az adagolásuk mintaszerű, és jól kompatibilisek a polimerekkel. Széles körben használják elektronikai öntvényekben, nyomtatott áramköri lapokban és más elektromos alkatrészekben. Azonban mérgező és korrozív gázokat bocsátanak ki, ami bizonyos biztonsági és környezetvédelmi problémákat vet fel.Brómozott égésgátlók (BFR-ek)főként halogénezett égésgátlók. A másik aklórsorozatú égésgátlók (CFR-ek)Bomlási hőmérsékletük hasonló a polimer anyagokéhoz. Amikor a polimereket hevítik és bomlanak, a BFR-ek (bromot égésgátló anyagok) is bomlani kezdenek, a termikus bomlástermékekkel együtt belépnek a gázfázisú égés zónájába, gátolják a reakciót és megakadályozzák a láng terjedését. Ugyanakkor a felszabaduló gáz befedi az anyag felületét, blokkolja és hígítja az oxigénkoncentrációt, és végül lelassítja az égési reakciót, amíg az le nem áll. Ezenkívül a BFR-eket általában antimon-oxiddal (ATO) kombinálva használják. Az ATO önmagában nem rendelkezik égésgátló tulajdonsággal, de katalizátorként működhet a bróm vagy a klór bomlásának felgyorsításában.
Szerves foszfor égésgátlók (OPFR-ek)Fizikailag és kémiailag is működik, nagy hatékonysággal, valamint az alacsony toxicitás, a tartósság és a magas költséghatékonyság előnyeivel. Ezenkívül javíthatja az ötvözet feldolgozási folyékonyságát, lágyító funkciót és kiváló teljesítményt nyújt. A környezetvédelmi követelmények magasabb szintjével az OPFR-ek fokozatosan felváltják a BFR-eket, mint általános termékeket.
Bár az égésgátló adalék hozzáadása nem teszi teljesen ellenállóvá az anyagot a tűzzel szemben, hatékonyan elkerülhető a „villámláng” jelenség, csökkenthető a tűz előfordulása, és értékes menekülési időt nyerhetnek a tűzhelyen tartózkodók. Az égésgátló technológiára vonatkozó nemzeti követelmények szigorítása szintén szélesíti az égésgátló anyagok fejlesztési kilátásait.
Közzététel ideje: 2021. november 19.